Ma hárman is gombázásról beszéltek nekem. Arról, hogy utána három hónapig nincs depresszió, és, hogy most szépen tekerednének mozogva a fák a parkban. Aztán a szimuláció - vagy csak a vonzás törvénye és némi szelektív fókuszáció - kiköpte elénk ezt az éttermet séta közben.
Én azért nem nevezném el gombásnak a kajáldám, illetve nem szívesen ülnék be ide enni. Ha nincsenek a pszichedelikázó barátaim, eszembe nem jutott volna a kalap-halu.